Kedves olvasó,

Ebben a fejezetben el szeretném mesélni ezt a nehéz, de egyben nagyon jó hónapomat. Rengeteg minden történt, családváltás, a 18. szülinapom, karácsony távol az igazi családomtól, barátaimtól és a szilveszter.

Nah de kezdjük az elején...

December első hétvégéjén megünnepeltük a 18. szülinapomat még az első családommal. A szülinapomon kb. 40-en voltunk, rengeteg cserediák és a "nagyszüleim, unokatesóim" és még ismerősök. Ez a buli nem csak a szülinapom volt, hanem már a búcsúbulim is az első családtól, mert 5 napra rá cseréltem családot. A szülinap nagyon jól sikerült és nagyon jó érzés volt látni, hogy ezek az emberek az elmúlt 4 hónapban nagyon fontosak lettek nekem és ,hogy mennyi új ismerőst, barátot szereztem.

Következő héten, mikor elérkezett a családváltás ideje bevallom őszintén, soha nem gondoltam volna, hogy ezek az emberek, akik 5 hónappal ez előtt még ismeretlenek voltak számomra, és négy hónap elteltével meg már a második családomnak mondhatom őket. A cserélés délutánján ők elutaztak Ausztráliába egy hónapra, meglátogatni a fiukat, Danielt, aki már a 11. hónapját töltötte ott. Januárban meg én utazok a Brazil tengerpartra egy hónapra, szóval egy jó ideig nem látjuk egymást.

Nagyon érdekes dolog ez a családcsere, mert egy teljesen más szemszögből kezded látni a már megszokott környeztet. Teljesen új emberek vesznek körül, akik megint ismeretlenek és megint találkozok rengeteg új emberrel.

Ebben a családban senki nem beszél jól angolul, szóval ez nagyon jó nekem, mert itt jobban rá vagyok kényszerítve a portugálra. Két hét kellett hozzá, hogy összeszokjam a családdal és, hogy itt 24 órában csak és kizárólag portugálul tudok kommunikálni. De kellett ez a változás, mert nagyon szerettem az első családomat, de ott kevesebbet beszéltem velük portugálul. De úgy gondolom, hogy első családnak nem is kaphattam volna jobbat, mert az elején nagyon jó, hogyha valamit el kell intézni vagy meg kell oldani az első hónapokban akkor nem a nagyon kicsi portugál tudásommal kell kifejezni. De most már sokkal könnyebb, mert már elértem azt a szintet portugálból amikor már ki tudom fejezni magam és ez nagyon jó, hogy már mindenkivel tudok beszélni.

A karácsonyt egy másik városban töltöttük, mivel a host szüleim ott laktak és az egész család ott töltötte a karácsonyt együtt. Nagyon sok új embert ismertem meg, mivel az anyukának 3 tesója, az apukának meg 6, szóval elég nagy a család. Kb. 50 új ember 2 nap alatt, hát egy kicsit össze voltam zavarodva. Egyébként azt hittem, hogy jobban honvágyam lesz ebben az időszakban, de szerencsére nem volt vészes azért, mert semmit nem díszítettek fel karácsonyi díszekkel és, hogy végig 32fokos meleg  volt mind a három nap, aztán nem állítottak fel karácsonyfát sem. De az viszont nagyon érdekes, hogy 24-én este a karácsonyi vacsora előtt, az egész család megfogta egymás kezét és a nagyi imádságot mondott el.

Másnap a másik ágát a családnak mentünk meglátogatni. Karácsony előtt csináltam a családnak mézeskalácsot, mivel itt senki nem csinál ilyen fajta süteményt, 2 nap alatt kb. 150 db. mézeskalács elfogyott. Karácsonykor csináltam megint és hatalmas sikert aratott.

Az új évet meg egy mesebeli helyen töltöttük, az apuka tesójának a nyaralóházában. Rengeteg ilyen típusú  Condominium van Brazíliában, ahova az emberek hétvégéken kijönnek pihenni. A nagyvárosokban nem nagyon vannak kertes házak és ezért van ennyire sok Condominum, ahol egy elzárt területen 50-100 nyaralóház van elkerítve. A szilvesztert a családdal töltöttük és ami érdekes volt számomra, hogy itt nem énekelték a Himnuszt, éjfélkor mindenki koccintott és Feliz ano novo!!!(Boldog új évet) kívánt. Másnap reggel elmentünk a clubba ahol medencékben  ahol fürdeni lehetett. Nagyon élveztem, mert 35fok volt napközben január elsején.

A december nagyon gyorsan elment és rengeteg új élményben részesültem. Karácsonykor és szilveszterkor, amikor egy kicsit rám tört a honvágy, akkor csak arra gondoltam, hogy igen a mi szokásaink másak és hiányzik a karácsonyi fogás meg a családom, de az életem során még rengetegszer tudok enni bejglit és halászlevet, de így hogy 35 fokban, rövidnadrágban, nagyon kedves emberekkel és finom brazil ételekkel tölthetem el a karácsonyt , csak ez az egy lehetőség adódik az életemben. Szóval ezek után azt érzem, hogy nem is tölthettem volna jobb helyen el az ünnepeket.

Még egyszer nagyon szeretném megköszönni azoknak aki megadták ezt a hatalmas lehetőséget és ilyen fantasztikus 2016-os évem lehetett. De a 2017 még csak most kezdődik és ez az év lesz életem egyik legjobb éve, mert hat nap múlva elkezdődik a 28 napos Northeast túránk. Péntek reggel utazunk repülővel Brazília felső csücskébe ahonnan elkezdődik a túra. 28 nap alatt 50 cserediákkal egy buszon, meglátogatunk rengeteg várost és Brazília legszebb tengerpartjait és a túra végé meg hol máshol lehetne, mint Rio de Janeiroban. Ígérem, amint lesz elég időm küldök képeket.

Let's start my biggest adventure of my life.

 

Megosztás a facebookon