Kedves olvasó,

megint eltelt egy újabb hónap és azon kaptam magam, hogy elfeledkeztem beszámolni életem feledhetetlen pillanatairól nektek. Sokat gondolok rátok és bevallom őszintén néha nagyon elkap a honvágy és hiányzik az otthoni környezet, de közben meg élvezem ezt az "új életet" és fel sem bírom fogni ,hogy milyen gyorsan megy az idő. Nagyon sok régi cserediák mondta, hogy a harmadik hónap a vízválasztó ,mind nyelv szintjén és mind honvágy szintjén és tényleg így van. Ebben a hónapban volt a legnagyobb honvágyam és egyben ebben a hónapban fejlődtem a legtöbbet. Most már nagyon sok mindent megértek és már tudok beszélni is portugálul. Igaz ,hogy alap szinten , de a heti kétszer három óra portugálnak köszönhetően egyre jobb lesz.

Hát akkor menjünk vissza az időben...

• Szeptember utolsó hétvégéje:

Péntek reggel a családommal elutaztunk Tiradentes-be, ami egy gyarmat falu. Elég kicsi, de a falut körbeölelő hegyek és a falu hangulata valami lenyűgöző. Tele van jobbnál jobb éttermekkel, gyönyörű templomokkal és maga a hely azért ilyen különleges, mert a panoráma gyönyörű. Egyébként a faluban nem nagyon lehet autóval közlekedni és a faluban csak macskaköves utcák vannak. Pénteken a 3 órás út közben megálltunk egy városban ahol rocambolet(igazából piskótatekercs csak nem lekvárral hanem doce de leitevel, ami miatt sikkal édesebb) ettünk és délután megnéztük a nevezetességeket. Szombaton elmentünk vonatozni és egy tipikus Minas Gerais-i étteremben ebédeltünk. Vasárnap a hotelban teniszeztünk és hazautaztunk. Ami nagyon fura, hogy itt az autópályák olyan rossz minőségűek, semmi elválasztókorlát nincs a két sáv között és nagyon sok szerpentínes szakasz van az útban, ezért van az hogy a 200km-re lévő város is 3-4óra. Ez a megye az egyik legjelentősebb gazdasági központja Brazíliának, ezért rengeteg jelentős ásványkincsekkel megpakolt kamion megy az autópályákon.

• Október 8. 2.Orientáció:      

Ez az orientáció egy gyönyörű farmon volt megrendezve. Mindenki nagyon várta már ezt a napot, mert mindenki beszámolt egymásnak ez első benyomásról, a családról és az "ÚJ ÉLETÜNKRŐL". Olyan volt a találkozás, mintha a családunkkal találkoztunk volna. Mikor leszálltunk a buszról mindenki egymás nyakába ugrott. Délelőtt a kirándulásokról, a szabályokról beszélgettünk aztán szabad program volt, ahol mindenki játszott egy nagy körben egy labdajátékot, aztán medencéztünk és churrasco volt az ebéd (sült hús, rizs, bab és saláta igazából ez olyan, mint egy grill party). Délután szituációs feladatokat csináltunk aztán persze a szokásos zászlós képek és jött a búcsú pillanata,a mikor mindenki nagyon szomorú volt.

 

Megosztás a facebookon